Utazásra készülve

2013.Március.12.

 ERIC SZEMSZÖGE:

A babym édesen aludt a hasamon,mikor felkeltem elkezdtem simogatni a hátát,és az arcát,annyira hiányoztak az ilyen gyengéd pillanatok,mert annyira szerettem kényeztetni Lizet. Mikor mellé húzódtam közelebb kinyitotta a szemeit és így szólt:

-jó reggelt életem, aludtál?-cirógatott-
-igen,és hogy itthon vagy sokkal jobb-öleltem magamhoz szorosan-
-drágám még el kell pakolnunk a nyaralásra,és sajnos nem éppen olyan nyaralás lesz mint amilyet szeretnénk-mutatott a hasára-
-fáj?-simogattam-
-kicsit,már rá  lehet fogni hogy nem,de azért nem csinálnék még semmi különöset-bújt hozzám-
-nem is fogunk,pihenünk,sétálunk,hajózunk,romantikázunk-pusziltam meg a nyakát-
-tudom,kicsit rosszul érzem magam miatta hogy így a vetélés után utazunk...-mondtam-
-tündérkém,nem tehetsz róla,nem is tudtuk,hogy terhes vagy,és nem a mi hibánk a vetélés,lássuk be,és amúgy is, jobb ilyenkor nem ott lenni ahol történt,és amúgy mire visszajövünk,mindketten a régiek leszünk-simogattam a karját-
-igen,remélem,meg amúgy is ha veled vagyok,semmi sem olyan rossz, mint amúgy.-mondta-
- édesem-könnyeztem meg amit mondott-
-Eric,ne már,el fogok szomorodni.-nézett rám kiskutyaszemekkel-
-rendben,csak olyan boldog vagyok hogy nincs komoly bajod,és jobban vagy-csókolgattam-
-Eric,baby ezt ne,mert nem vagyok ilyen kedvemben-mutatott a pocakjára-
-tudom,bocsáss meg-




-Eric,bocsi-ölelt át-

LIZZIE SZEMSZÖGE:

Eleve kellemesebb volt a reggel,mert erre ébredtem:





A másik az hogy otthon voltam,és a harmadik meg az hogy nem volt olyan érzésem mint akinek a hasát felfalják belülről,szóval elég jó volt,de az a féltelek és aggódom érted,meg az hogy örülök hogy élsz érzés uralkodott köztünk,és nem tudtunk lazítani,csak egymás karjaiban voltunk.

-Eric,kérlek kezdjünk készülni,mert akkor van időnk, kigondolni a dolgokat.-mondtam-
-igen,de tündérkém,ha rosszul leszel ,és egy picit is fáj a pocid szólsz és nem megyünk sehova- ültetett az ölébe-
-rendben,oké-mondtam-
-tényleg nem fáj a pocakod?-tette rá a kezét-
-édesem!nem fáj  a pocim,és ha fog úgy is látod,tudod jól-csókoltam meg-
-rendben-ölelt át-
- miket hozol?-kérdeztem-
-nyári cuccot kincsem,te is azt hozz-összegzett-
-azt akartam én is-öleltem át hátulról-
-vigyázz,nehogy elessünk,mert belehalok ha bajod lesz...-vett le a hátáról óvatosan-
-ennél nagyobb?-néztem rá-
-igaz...-ölelt meg-

Végül az lett hogy nem el kellett volna menni a boltba,de nem találtuk a kocsikulcsot sehol a lakásban. A keresés fárasztónak bizonyult,és hát én meg túl voltam egy vetélésen,hamar megfájdult a hátam,így lefeküdtünk pihenni,és egyszer csak Eric felém kerekedett és ez történt:



-Eric drágám,hol volt a kulcs?-kérdeztem-
-megszúrta a fenekemet.-mondta-
-istenem,te nagy gyerek...-forgattam a szememet-
-igen,lehet az a te feladatod,hogy megnevelj?-állt fel-
-rendben,azon vagyok,de anyudnak sem sikerült -mondtam vállat vonva-
-jaj ne! azért nem vagyok rossz nagy gyerek nem?-mosolygott-
-nem egész jól tartod magad hány éves vagy,6 vagy 7?-kérdeztem-
-nem,9 csak jól tartom magamat-öltötte ki a nyelvét-
-ne már!? és én?-öleltem át-
- megszavazok neked 5 évet-mondta egyből-
-5-öt? csak?-néztem rá tág szemekkel-
-na jó 9 éves vagy te is-ölelt szorosan meg-
-menjünk a boltba-mondtam-
-oké,menjünk,most meg hol a lakáskulcs?-kérdezte-
-Eriiiic!-forgattam a szememet-
-keresem! az ennél nagyobb-mondta-
-szívi,itt van- lobogtattam-
-Lizicském,egyetlenem,ezt ne játszd el még egyszer-ment ki az ajtón-
-rendben!-mondtam-
-nééézd!-fotózott le-
-twitter?-kérdeztem-
-meg insta,viccelsz?-mutatta a képet-



-nagyon jó,most így nézek ki...-mutattam a képre-
-ne már,gyönyörűséges vagy!- puszilta meg az arcomat-
-ja,mint aki  egy kicsit sincs kibukva-mondtam-
-ki vagy és a vetélés után érthető-mondta-
-de ezt senki sem tudja-hajtottam a vállára a fejem-
-beszéltem Tonenal,és Stockholmba jön  a gép,nem utaztatlak Norvégiáig,kizárt!-mondta-
-köszi,értem-simogattam a nyakát-

Elmentünk a városba és a kenyeret szeleteltem,és Eric eltűnt mellőlem,és kerestem...és egyszer csak ez fogadott:
 -drágám,nézd... -mutatott egy rajzot-




-szép,de mikor rajzolta és ki?-lepődtem meg-
-még Norvégia,rémlik...?-lebegtette-
-igen,tényleg,szép,már ezen a képen is babánk volt.-mondtam-
-Liz,édesem,könyörgöm,ne csináld ezt velem,igen terhes voltál...és anyud miatt elvetéltél-hajtotta a fejemet a mellkasára-
-jó bocs,csak,nem tudom felfogni hogy lettem terhes,mert nem volt olyan hogy nem tettünk érte,hogy ne legyen így-mondtam-
-igen tudom-nyugtatott-
-na oké,a kenyér kész,mi kell még baby?-kérdeztem-
-még,sajt-mondta-
-rendben-ültem rá a kosárra-
-tényleg? azt szeretnéd hogy toljalak?-vett el egy sütit a sütis pultról-
-igen, és tedd vissza a sütit-mondtam-
-nem nem,édeset az édesnek-nyomta a kezembe-
-Eric,legalább a pénzt tedd oda!-szóltam rá-
-ott van!-mutatott a pultra-
-remek...-bólogattam-
-jobban vagy lelkileg?-kérdezte drágám-
-kicsit,mert látom,hogy te is jobban vagy-összegeztem-
-rendben,én meg attól vagyok picit jobban mert látom hogy te jobban vagy-simogatta a karomat-
-na jó beszéljük meg ezt az egészet... el vagyunk kenődve a baba miatt,de csak egy pár óráig tudtuk,hogy létezik szegény,te meg magadat hibáztatod,pedig közöd nincs hozzá,mert akkor kezdtem el vetélni mikor anyám felrántott,mert akkor kezdett el iszonyatosan fájni a hasam,szóval azt hogy közöd van hozzá felejtsd el,szomorú vagy mert apa voltál,és elment a baba.Én szomorú vagyok mert nem tudtuk,és elment,és mert szomorú vagy,és mert veszekedned kellett miattam,és fiatalok vagyunk,és felelőtlenek voltunk,plusz ha megszületett volna,ilyen fiatalon szülők lennénk,bár biztos hogy a világ legjobb apukája lennél- összegeztem a dolgokat-
-rendben a te kedvedért elfelejtem hogy közöm van a kicsi halálához,és köszi hogy ezt mondod,és igen nagyon fiatalok vagyunk még-bújt hozzám-
-kasszához,kérem!-mondtam neki-
-és a legszebb tétel a kosárban,megfizethető egyáltalán?-kérdezett-
-megfizetted az árát kb. két nappal ezelőtt-nyugtattam-
-oh, rendben,a többire még van pénz-számolta össze a tételek árát-
-jó oké,mert nem akarok rendőrségre kerülni,elegem volt belőlük egy időre Norvégiában-fűztem hozzá -
-elhiszem,nekem is.-mondta-
-de a kórházból is-fűztem tovább-
-igen abból is-értett egyet-

ERIC SZEMSZÖGE:

Fizettünk,és elindultunk hazafelé,tovább pakolni,és már túl voltunk a nagy szomorúságon,ma már nevettünk is,ez jó jel,valószínűleg az utazás alatt egyre jobb és jobb lesz. Hazaértünk elkezdtünk pakolni és Lizziem egy időre eltűnt majd így szólt:

-nézd csak!-tett le egy széket-





-nem láttam még kivasalva a hajad,gyönyörű vagy-öleltem meg-
-megy twitterre?-kérdezte-
-naná,nézd csak!-mutattam a Twittert-:

@ericsaademusic Otthon egyetlenemmel,jobban van már hála istennek , utazásra készen állunk  #egyetlenAmerikaiálmom  <3 #imádomnézniahogytáncol
fb.me/2jKLUGgh


-Eric ne már,nem mindenki szeret,Emma nagy port kavart,meg ott vannak a Molly mellett állók is,ezt hanyagold inkább,még-mondta-
-nem titkolom,hogy szeretlek,és amúgy,büszke vagyok rád...-mondtam-
-rendben,te mondtad-törődött bele-

Bepakoltunk és elmentünk sétálni,mert Lizemnek kellett egy kis friss levegő,meg mozgás,meg amúgy is jó Stockholmban sétálgatni. Persze,néhányan odajöttek,meg hasonló,és Twitteren,Instan meg egyéb elérhetőségeken is próbálták kihúzni belőlünk,mi is volt Lizzie baja,de mi titokzatosak maradtunk,nem mondtunk konkrétumokat...Igen,és persze ha park akkor:
 -Eric! úristen mókus!!-kiáltott Liz
-nem vagy vicces drágám,de nagyon örülök hogy  már viccelni is tudsz-fogtam meg a kezét -
-bocs,kihagyhatatlan volt...-mondta-
-semmi baj--mondtam-
-csíííz!-mondta-



-ez megy Twitterre,meg módosítom a lakhelyem,és zárolom a facebookomat-mondta-
-igen,az nem árt-néztem a képet-
 -oké kezdem a facebook-al,mióta együtt láttak a színpadon,ezer ismerősnek jelölésem van-mondtam-
-igen,az lehet nem csoda,hisz csinos vagy-mondta-
-hahaha,ott rohan a vakbelem kapjuk el!-mondtam-
-ne zárold a facebookot,csak ne fogadd el a felkéréseket,vagy azt akarod,mert amúgy Tomas is nyíltan használja a facebookot,és őt is bejelölik páran miattam ...-mondtam-
-rendben nem zárolom,de akkor a módosítások:

Lakhely: New York ,USA helyett Stockholm,Sverige.
Családi állapot...-mosolygott-
-na ne! azt akarod beállítani,hogy kapcsolatban?-kérdeztem-
-hisz abban vagyok,vagy nem?-nézett rám kérdőn-
-oké,rendben jogos-mondtam-
-szóval,családi állapot,módosítva...-mondta-
-eljegyezve,mind tudjuk,hogy megkérem a kezed,amint jobban leszel-szakítottam félbe-
-rendben,akkor eljegyezve.-vitte lejjebb a lehetőségeket-
- köszi édesem-pusziltam meg-
-kérlek,minden saadeist tudja,hogy itt vagyok,veled,és együtt élünk,tudod mennyire nevetek azokon akik csesztettek ,mert saadeist vagyok?-mondta-
-jól van az a szeretet számít csak-mondtam neki-

@Lizziescandinavia : @ericsaademusic séta a parkban szerelmemmel , #aztatelefontelveszemtőle #Iphone  #svédimádottam
fb.me/3jGZRjk  

Estefelé elmentünk fagyizni utána hazamentünk megnéztünk egy filmet ,és elaludtunk úgy 11 körül

Twitter:
@ericsaademusic  életem kezd fáradni,én is #sokzene #szeretet jó éjt szép álmokat
kép tündérkémről: fb.me/4hlAWDqx

@Lizziescandinavia egyetlenemmel aludni készülünk,kicsit sem vagyunk bezsongva az utazás miatt   ,kép drágámról: fb.me/8lGKSfk #IMÁDOMŐT  jó éjt szép álmokat <3

elaludtunk egymást szorosan ölelve,lassan túllendülve a depin,amit a kórház óta éreztünk.

2013. Március.13


LIZZIE SZEMSZÖGE:

Reggel a sercegő szalonna hangja és illata keltett, és mikor kimentem a hálóból ez fogadott:

 

-Eric,drágaságom...-öleltem át-
-jó reggelt-csókolt meg-
-neked is édesem-mondtam meghatottan-
-csodás vagy ma is-ölelt át-
- köszi édesem-pusziltam meg-
-a reggeli-tette le a tányért az asztalra-
-wow,köszi,jó étvágyat-mondtam még mindig meghatottan-
-neked is,amúgy ágyba reggeli lett volna de felkeltél...-mondta-
-oh,de édes vagy!-simogattam meg a vállát-

Twitter:
@eriscsaademusic sikerült meghatni egyetlenemet <3 és ilyen gyönyörűséges épp most is
fb.me/g352sfg


@Lizziescandinavia
Eric egyetlenem gyönyörű reggeli ébresztőt csinált nekem <3 #olvadok fb.me/k327gfd


Megreggeliztünk utána kicsit fájt a hasam,és Eric karjaiban pihenve néztem egy filmet és jobb lett,persze neki csak azt mondtam hogy tele ettem magam és pihenjünk egy kicsit,de leesett neki...

-Eric baby,kicsit pihenjünk,teleettem magamat.-mondtam neki
-Liz?-nézett rám szúrósan-
-igen? -kérdeztem-
-fáj a hasad?-kérdezett-
-rendben,igen picit,mert megjött.-indokoltam-
-viszek egy görcsoldót-nyitotta a szekrényt-
-rendben,egyet,és akkor tegyük is el a bőröndbe,mert a vetélés meg a menstruáció miatt kelleni fog-kértem meg-
-igen,tudom édes-mondta-

Francba is hogy most kell menstruálnom mikor épp tengerhez utazunk... reméltem hogy nagyon gyorsan elmúlik,és nem egy rendes ciklus lesz,mert akkor 5 nap oda a nyaralásból,tengerileg. Délután egy körül keltünk fel a pihenésből és elmentünk enni,Hot Dogot,igen Eric nincs oda a gyors kajáért de most kellett,mert be kellett menni a stúdióba,ha már itt hagyjuk őket fél hónapra,akkor  már segítsünk ma én addig a táncosokkal beszélgettem míg Eric a zenészekkel tárgyalt.

-jobban vagytok?-kérdeztek mikor beléptünk-
-igen,kezdünk visszarázódni a hétköznapokba.-mondtuk-
-az jó.Örülünk hogy jobban vagytok,jó utat,aztán sok képet és videot kérünk-mondta Oscar-
-rendben de te vágod össze-mondta Eric-
-oké,akkor lehet nem kell olyan sok-mondta-
-ugye?-kérdeztem-
-látom már mosolyogni is tudtok,remekül néztek ki,amire haza értek már minden rendben lesz, az EPpel is meg veletek is-team saade ölelés-
-Liz mikor állsz be?-kérdezett Edin-
-miután visszajöttünk már lehet.-mondtam-
-remek,alig várjuk,valaki kér hamburgert éhes vagyok-mondta Alex-
-Alex,te folyton kajás vagy,és Liz megy veletek,én még maradok,mert meg kell csinálni,bocs.-mondta Eric-
-sebaj,megyek,nem is ismerjük még jól egymást-mondtam-
-oké,de telefon nálad,és Alex nem rámozdulni.-mondta Eric-
-oké teló nálam,és kap egyet mint Aksel ha rám mozdul-mondtam-
-nyugi mögötte leszek,ha ájul elkapom-mondta Edin-
-nem fogok ájulni,már vége.-mondtam-
-indulás!-adta ki a szót Alex-

MC DONALD'S-BAN:

-szóval akkor együtt vagytok Erickel,terhes voltál és elvetéltél mert anyud megtalált és elkezdett veszekedni...-összegzett Alex-
-igen,nagy vonalakban-mondtam-
-mesélj magadról csajszi!-mondta Taya-
-New Yorki vagyok,és tizenéves koromban titokban táncoltam,de lebuktam és azóta nem tudtam rendesen táncolni,és 2011ben ismertem meg Eric zenéjét,mikor először volt az ESC-n,imádom a Svédet és a Norvégot,és utálom a matekot,imádom  a zenét,és a kutyákat-mondtam-
-egy normál fiatal csaj,remek.-mondta Edin-
-jól táncolsz,büszke lehetsz magadra.-mondta Maria-
-köszi,6 év alatt csak tanultam valamit-mondtam-
-üdv köztünk,készülj fel az őrületre,meg a hülyülésekre próbákon,ja és Eric is jön mindig a próbákra-mondta Alex-
-tudom,Alex,ismerem,és tudom hogy mindig próbál veletek-mondtam-
-na itt a kaja-jött meg Edin vele-
-jó étvágyat skacok-koccintottunk a colákkal-
-te nem eszel?-kérdezett Taya-
-nem,ettem pont mielőtt megérkeztünk.-indokoltam-
-rendben,ha fáj valamid vagy rosszul érzed magad szólj-mondta Maria-
- fogok,és amúgy is látjátok majd.Amúgy mennyit próbáltok egy nap?-kérdeztem-
-attól függ,ha nagy koncert előtt vagyunk 2-3 óra,ha kisebb előtt 2 óra, ha meg turné van előtte sokat próbálunk,meg az állomásokon koncert előtt táncolunk el mindent-mondta Edin-
-oké,úgy ahogy sejtettem-mondtam rá-

Beszélgettünk,még egy órán át,és végül visszasétáltunk  a stúdióba,5 nap folyamatos munkával kész volt az EP már csak a csak  CDkre kellett a képet nyomtatni,és a borítókat megcsinálni,de ahhoz a fotók készen vannak,így mehettünk pihenni haza. Utolsó nap mielőtt indulunk,remélem holnapra elmúlik a menstruáció...