2013. november 29., péntek

Mérgezett Este


Sziasztok!
Itt vagyok az újabb fejezettel.Remélem tetszik,jó olvasást hozzá.LÉGYSZI KOMIZZATOK!!!!!!!!!
Komolyan nem tudom minek töröm magam ha 10en olvastok el egy fejezetet,és 1 ember véleményét hallom vissza csak...Örülök bármilyen véleménynek,ami tőletek jön.Köszi a megértést,legjobbak vagytok imádlak titeket PUSS Isabella :*  <3











Liz is felriadt a hangra.Éppen felálltam hogy elinduljak megnézni ki vagy mi az.


-Eric ne menj le!-húzott vissza-
-Le kell mennem.Ha feljön mindannyiunkat megöl.Ha lemegyek menteni tudom a helyzetet.Ha fent maradok nem tudlak megvédeni titeket.Kell minimum egy kés.Szóval le kell mennem.-mondtam féltő hangon-
-Ne menj le,nem merek itt maradni egyedül és ne is menj le.Ki tudja mi vagy ki van lent.-nézett mélyen könnyes szemmel a szemembe-
-Ne nézz így rám kérlek!Nem szeretem ha így nézel,mert mindig azt érzem tőle hogy egy világot teszek tönkre ha nem azt teszem amire kérsz.Nyugodj meg tudom hogy kellek nektek.Nem hagyom magam megölni.-pusziltam meg és letöröltem a könnyeket az arcáról-


Nem válaszolt de a szemeivel azt mondta  "Ne menj le könyörgöm" .Nehezen mentem ki a szobából tőle.Láttam rajta hogy nem akarja hogy lemenjek.Minden épp eszem egyetértett vele. De az az oldalam aki mindenáron megvédené a családját le kellett hogy menjen.Végül is lementem,mert tudtam hogy ha fel fog jönni aki lent van nem tudom megvédeni őket,de ha lemegyek és megmondom Liznek hogy bújjon el akkor csak nekem eshet bajom.

-Liz bújj el!Lemegyek mer ha feljön akkor mindenkinek annyi.Ha lemegyek és elbújsz akkor csak nekem lehet bajom.-mondtam neki mielőtt kimentem-
-De nem akarom hogy bajod essen.Értsd meg hogy ha lemész akkor le sem tudod tagadni hogy itt vagy.De ha idefent elbújunk akkor nem talál meg és elmegy.-mondta kérlelően-
-Kicsim,ha nem megyek le nem tudlak megvédeni titeket.Nem lesz bajom,ismersz már.-öleltem át és le indultam-

Mikor leértem embert láttam meg.Sosem láttam azelőtt.

-Te!Mit keresel itt?Nem is ismersz...-kérdeztem fenyegető hangnemben-
-De ismerlek!Te vagy az aki lenyúlta a menyasszonyomat!-ordibált-
-Midet?Kérlek!Hagyjad már magad,még egy saláta is nehéz étel a pici hasikádnak!-gúnyoltam,mert sokkal nagyobb darab voltam nála-
-Jaj azt azért nem mondanám...Liz nagyon is a menyasszonyom volt.Míg el nem rontottad!-ordibált-


LIZZIE SZEMZÖGE:

Hallottam az ordibálást lentről.Tudtam hogy Eric bajban lehet.Akárhogy is mondta hogy maradjak fent,nem tudtam megállni,lementem.

-Mi a fenét keresel itt?Te stréber anyám...ezen szakadni kell!-döbbentem le mikor megláttam Jack-et-
-Te ismered?-lepődött meg Eric-
-Ja zaklatott, gimis éveimben.Anyám hozzá akart adni!-mondtam megvető hangnemben-
-Nem mesélted.-lepődött meg Eric-
-Tudom mert nem akartam mesélni róla.A múlt,és nem is akartam háborgatni.Anyám neki szánta a kezemet ennyi röviden a dolog.Élből elutasítottam,ja meg nem is tudta hogy miért nem járok el bulizni otthonról,ugyebár az oldalam mellett nem volt időm sehova se járni.Meg suli,meg anyám hülye német mániája.-meséltem-
-Mit akarsz a feleségemtől?-akadt ki Eric-
-Azt hogy az enyém legyen!Többet küzdöttem érte mint te!-hőbörgött Jack-
-Nem hiszem.Most menj el mielőtt feljelentelek!Hihetetlen hogy nem buktál le anyám előtt azzal hogy miket műveltél velem ,meg úgy alapból is.Igazi férfi a frászt!-bújtam Erichez-
-Oké ez meglepett,majd mesélsz kicsim.Nem vagyok képben.-nézett elkerekedett szemmel Eric-
-Nem szeretnék egy szót se pazarolni,takarodj a házamból és a férjem közeléből!-vetettem gyilkos tekintetet Jackre-
-Azt már nem!Hazajössz a Nagy Almába ahogy anyád akarja,és nem szülsz gyereket 22 évesen!-rántott ki Jack-
-Vedd le a mocskos amerikai kezedet a feleségemről mielőtt baja esik! Te faszfej TERHES! Nem látod hogy állapotos?Vigyázz rá,ha annyira "szereted" baszd meg!-ordibált Eric torka szakadtából-
-Pont az a baj hogy egy ilyen senkitől terhes!-rántott elő egy fegyvert-
-Kérlek ne bántsd. Ő az egyetlen ártatlan ebben a dologban!-zokogtam-
-Nekem nem úgy fest,cafka!-rángatott-
-Kétlem hogy cafka lenne,már bocsika de szerintem egy férjes anya nem lehet cafka!-mondta Eric csodálattal a hangjában-
-Szép álmokat Romeo!-szorította Eric szívéhez a fegyvert-
-Mit akarsz?Mit tegyek?-zokogtam-
-Ha nem jössz haza vagy nem veszed be azt,meghal!-húzott egyet a ravaszon-
-Ha megesküszöl hogy nem lesz baja Ericnek beveszem.De ne bántsd könyörgöm!-emeltem fel a fiolát-
-Rendben,ha neked az kell.-vágta oda-
-Eliza Saade!Azonnal tedd le azt a szart!-utasított Eric és látszott a szemén hogy ha nem félne hogy megölik a szemem láttára odarohanna és kiverné a kezemből a fiolát,és könnyezett-
-Sajnálom kicsim,de nem kockáztatom az életedet.Folyton szenvedést okozok nektek meg aggódtok miattam.Mióta itt vagyok mindenki élete szenvedés.Ezt megérdemlem azok után amiken át kellett mennetek miattam.Szeretlek életem!-zokogtam keservesen és kiittam a fiolát,azonnal hatott is-



ERIC SZEMSZÖGE:



-Életem!-omlottam mellé-
-Látod mit tettél?!Megölted őt...-tartotta a telefont a kezében,tárcsázva a rendőrséget-
-Önző szemétláda!-zokogtam keservesen-
-Rohadj meg a sitten,ott ahova való vagy!Aki lányokat ront meg annak ott a helye,nem máshol.-dobta el a fegyvert-


Azonnal hívtam a mentőt. 10 perc múlva kint is voltak.
Azonnal a sürgősségire szállították Lizet.Míg ott vártam az eredményekre megérkeztek a zsaruk.Elmeséltem a történteket.De nem tudtam Jack teljes nevét...Így elég hiteltelen lehettem.


-Uram kérem mondja el mi történt.Feljelentést tettek gyilkosság vádjával.-jött oda a zsaru-
-Uram így nézek ki,ha megöltem volna?-néztem fel vörös,kisírt szemmel-
-Sajnálom maga volt az egyik szemtanú.Vallomást kell felvennünk.-mondta-
-Elnézést a gyermekem és az édesanyja vannak bent.Nem vagyok olyan állapotban hogy vallomást tegyek, bocsánat.-hárítottam el-
-Rendben.Megértjük.-mondta és elmentek-



Megjöttek anyuék is,nem sokkal utánuk.


-Mi történt drágám?-kérdezte anya,mert nem meséltem neki csak zokogva hívtam őket hogy jöjjenek be-
-Lizet megfenyegették egy levélben.Egy csomagot küldtek neki hogy vegye be a fiolát amit talál és ne szóljon nekem.De szólt,és ma betörtek,és bevette a szert,és most itt vagyunk.Mert a betörő meg akart engem ölni,azt mondta Liznek ha beveszi a szert nem bánt engem.Liz pedig mint tudjuk...bevette.Ez az egész pedig az én hibám.A francba is miért vagyok ekkora állat!-zokogtam-
-Kisfiam egyáltalán ki volt a betörő beszélj rendesen kérlek kincsem!-könnyezett anyu-
-Liz anyjának egyik pártfogoltja.Akinek az anyja elígérte Lizet.Látta a képet Instagramon a kismama Lizemről.Feldühödött rajta,azért volt minden.Ha megtartom magamnak akkor nem lett volna ez.Most fogalmam sincs mi lesz.Ami baromira zavar.-mondtam komoran,zokogva-
-Eric,Eric figyelj rám!Így akarod támogatni azt aki annyit jelent neked!?-rázott meg Tone-
-Igazad van.De aggódok mindenem odabent van abban a rohadt szobában.-kapkodtam a levegőt-
-Eric,Eric hahó hékás ne fulladj be! Lizen kívül senki sem tud kirángatni belőle.-mondta Tone-
-Kisfiam minden rendben lesz,tudod jól hogy megmentik őket.Csak ne gondolj arra hogy rossz vége lesz.Hidd el minden rendben fog menni.-ölelt át anya és törölgette az ömlő könnyeimet-
-Rendben,megyek sétálok egyet.Ez így nem megy!-álltam fel-
-Eric veled megyek.Képes vagy bolondságot csinálni!-karolt át Tone-
-Köszi.-pusziltam meg-
-Kérlek!Világos mint a Nap hogy most nem vagy olyan állapotban hogy egyedül hagyjunk.-mondta azonnal-
-Jó igen.Látszik hogy nagyon féltem őket.Esküszöm megkérem az első járókelőt hogy lőjön agyon.-mondtam keserűen-
-Eric!-csapott enyhén pofon hogy észhez térítsen-
-Kösz,ez kellett,azt hiszem nem lesz jó ez így.-ültem le egy padra-
-Nem lesz.Nagyon nem!Liz belehal ha ilyen leszel mikor felkel. Állj készen lelkileg hogy a baba lehet meghalt.Akkor ha ilyen állapotban vagy,ki fogja Lizet megnyugtatni?-kérdezte-
-Tudom Tone érted Tudom!De egyszerűen ez volt az idegrendszerem vége.-könnyeztem-
-Nem borulhatsz ki,érted? Ha ennyire kiakadsz senki sem marad aki megnyugtatja Lizet.Szóval ne csináld ezt.Ki is mondta hogy egy harcos mindig tovább harcol?-kérdezte tőlem biztatóan-
-Én.-vágtam rá sóhajtva-
-És kiért kell most harcolnod?-emelte fel a fejemet-
-Lizért.Ő ad okot mindenre.-mondtam azonnal-
-Akkor ne borulj ki. Tudod hogy hatással vagytok egymásra,úgy mint senki más ezen a rohadt bolygón.Akkor miért közvetíted neki ezt a hatást?-kérdezett megható hangnemben-
-Nem tudom...-szuszogtam-
-Figyelj menjünk be. Ne legyünk kint ha kijön valaki.-állt fel-
-Igen menjünk.-indultam befele-

Beértünk,de sehol senki.Miután bementünk,azután két órával jött ki egy orvos.


-Éppen hogy sikerült megmenteni mindkettőjük életét.-mosolygott izzadtan-
-Köszönöm.-fakadtam ki könnyekben és átöleltem,azonnal be is mentem a szobába,utánam mindenki-


Liz még kicsit kába volt,és sápadt.Gondolom az egész vérrendszerét átmosták,így most még kicsit vérszegény.

-Kinek van vele egyező vércsoportja?-jött be egy nővér-
-Nekem.-mondta Tone-
-Kérem jöjjön velem.-hívta ki a nővér-
-Köszönöm!-dobtam neki puszit,ő csak legyintett és szintén dobott egy puszit-

Átöleltem Lizemet. Nagyon jó volt látni őt újra.Mintha évmilliárdok lettek volna órák helyett.

-Drágám jól vagy?-öleltem át könnyezve-
-Kicsit émelygek,és hányingerem van,de amúgy igen jól vagyok.-puszilt meg-
-Drágaságom annyira örülök hogy itt vagy...El sem tudom mondani.-
-Eric a francba is, elcsesztem mindent...Mégis hogy tudsz örülni nekem ezek után.Ráadásul ha ez nem elég,még nem is voltam őszinte veled,és titkolóztam.-ölelt át könnyezve-
-Psszt!Fogd be!Nem rontottál el semmit,amúgy is drágám nem akartad felidézni a múltat...Amúgy se sírj ha itt vagyok,mert akkor rám jön a sírhatnék.Látod mit csinálsz?!-bújtam hozzá én is könnyezve-
-Rendben de csak mert nem akarom hogy sírj.Bocsáss meg hogy nem voltam őszinte.Ezek után mindent elmesélek amit eddig nem,mi izgat?-törölgette a könnyeimet és megpuszilt-
-Nincs miért bocsánatot kérned. Köszönöm hogy vagy nekem...Akkor már is szavadon foglak!Német?-néztem rá furcsállva a kérdésemet feltéve-
-Igen...Év végén megfogtam a könyvemet,a tanár előtt,elővettem egy öngyújtót,meggyújtottam és kivágtam az ablakon.Á a svéd meg a norvég után amit magamtól meg titokban egy jó haverommal,aki svéd, tanultam meg nem hagytam megkavarni azzal a nem tudom milyen rossz nyelvvel.-mesélte-
-Oké nem csalódtam benned sem.Kivágtad a felgyújtott könyvet a tanár előtt?Oh atya ég!Ezt vártam tőled,de azért kicsit megleptél vele.-mondtam mosolyogva-
-Tudod én tüzes menyecske vagyok...-nevetett-
-Hallod most haltál meg majdnem és máris mekkora a szád!-pusziltam meg-
-Jaj most játsszam el a hattyú halálát?Zokogjak,keseregjek?Nagyon boldog vagyok mert én is és a baba is élünk.Ami még fontosabb Ti is itt vagytok!Egyébként már nem is vagyok rosszul hogy itt vagytok minden sokkal jobb.-ölelt át és megpuszilt-
-Jogos...és ennek nagyon nagyon örülök-mosolyogtam-
-Na ugye kicsim!-simogatta a hátamat-
-Bizony!-csókoltam meg-
-Akkor még nem meséltem el azokat amikor rajtakaptak hogy szerkizek....Meg kiküldtek meg feltűnően nem ott jártam,vagy nevetőgörcsöt kaptam.Van pár...-öltötte ki a nyelvét-

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése