Mégis..Mit képzelsz?

Sziasztok!
Itt vagyok az újabb fejezettel. Remélem tetszik,jó olvasást hozzá.Imádlak titeket legjobbak vagytok. PUSS Isabella :*  <3


 

 

LIZZIE SZEMSZÖGE:


-Na nem mondod!Tárgyaláson is játszó kisasszony.-nevetett-
-Oh Eric meddig zaklatsz még vele,hogy jó vagyok!?-nevettem-
-Juj skacok azért kórház.-nevetett Tone-
-Igen...Eric viselkedj!-csaptam rá a karjára gyengéden-
-Nem én vagyok a tüzes menyecske!-mosolygott-
-Nem de te vagy a tűz a menyecskén.-vágtam rá-
-Ezt megkaptad tesó!-nevetett Alex-
-Na igen.Besültem....A tüzes menyecske megsütött.-nevetett-
-Juj ezen a szóviccen csüngünk mióta,lépjünk túl rajta.-nevettem-
-Értem,akkor pihenjünk,én magam részéről nagyon nagyon fáradt vagyok.-bújt hozzám-
-Igen én is.Aludjunk.-csókoltam meg-


Mindenki lefeküdt egy kórházi ágyra,és elaludtunk.


 Reggel Eric karjaiban ébredtem,már fent volt mikorra én felkeltem. Az első amit megpillantottam a gyönyörű barna szemei voltak.


-Jó reggelt picim!-csókolt meg-
-Jó reggelt!-bújtam hozzá-
-Jó reggelt.Mi a fene bajotok van hogy felkeltek hajnali..ja semmi tíz óra elmúlt.-kérdezte álmosan Alex-
-Na hát igen Alex lásd be hagytuk hogy kialudd magadat!-kacagott Edin-
-Edo,pont te beszélsz,aki a hűtőmből él?-nevetett Alex-
-Ja bocsi.Pacsi főnök!-pacsizott Erickel-
-Na kaptok még ha kimentünk innen.-duzzogott Alex-
-Nem kap senki semmit! Én vagyok a főnök,meg a kisbaba és mindketten azt mondjuk hogy nem kap senki semmit!Eric,ez főképp neked mondom!-mondtam mosolyogva-
-Én tudom!De én vagyok a főnök!-kacagott-
-Igen te.Most jobb?-kérdeztem vigyorogva-
-Igen,sokkal!-vágta rá-


Bejött egy orvos.


-Jó reggelt.Látom a beteg jobban van.-nyugtázta mosollyal-
-Igen,klasszisokkal.-mosolyogtam-
-Remek.Nos akkor megnézem a vérnyomását illetve a pulzusát.-mondta a nővér-
-Rendben.-vágtam rá-
-Nos minden rendben.Nagyon nagy szerencséje van hogy életben maradt.-ment ki-
-Tudjuk.-mondta Eric olyan hálás hangon mintha megváltást nyert volna-



A nap tovább részében csak beszélgettünk és pihentünk.Az elmúlt nap mindenkit megviselt,mindenki örült a másiknak.Nem minden nap derülnek ki ilyen dolgok rólam...Francba de nem akartam elmondani Ericnek Jack-et.Komolyan szégyelltem magamat hogy eltitkoltam előle,amiatt meg hogy valaha is hagytam magam bárkinek is akinek köze van anyámhoz. Hülye német idióta a Jack,anyám meg Németországba akart száműzni.Francba már miket gondoltam hogy nem szöktem el azonnal érettségi után.Így cikáztak az agyamban a gondolatok. Eric kiszúrta hogy agyalok,elterelte a figyelmemet.Sikerült neki,a többiekkel együtt. Kis nosztalgia és újabb ellenőrzés.Majd lassan be is esteledett.

-Kincsem menjetek el vacsizni.Addigra mire visszaértek lehet el is alszom.Ne szobrozzatok itt,biztos unalmas nektek is,menjetek egyetek valamit.Ne aggódjatok látjátok jól vagyok nagyon!-mondtam fülig érő mosollyal-
-Rendben kincsem,de sietünk!-forgatta a szemét Eric-
-Köszi!Jó étvágyat.-dobtam puszit utánuk-
-Köszi!-vágta rá Tone és kimentek-


Miután kimentek lassan kezdtem elaludni. Mikor már félálomban voltam halk lépteket hallottam.Furcsa volt ugyanis mögöttem csak az ablakok voltak,de azt hittem Ericék azok.Így nem aggódtam különösen,aztán megszólalt...


JACK SZEMSZÖGE:


Mindenképpen az enyém kell hogy legyen Eliza. Nem tágítok amíg haza nem jön ahova való.
Tudtam melyik kórházba viszik,követtem őket odáig.Tervem konkrétan nem volt,de spontánnak lenni jó dolog,pláne a nőkkel.A szobát is sikerült megtalálnom ahol bent voltak. Este kimentek mind ,gondolom vacsorázni.Élete legrosszabb döntését hozta meg vele.Ugyanis az ablaka nyitva volt.Az én kezem pedig pont belefért,hogy bukóról kinyissam és bemásszak rajta...
Sikerült,bent volt a kezem és elértem a zárat,ki tudtam nyitni az ablakot,és bemásztam. Eliza éppen fent volt még,de nem kelt fel a halk hangra amivel az járt hogy beléptem az ablakon.

-Aludj csak,míg tudsz.Mert nem sok időd lesz rá...-mormoltam magam elé halkan-

Erre azonban már felriadt...A francba már ezt elcsesztem.


-Mégis mi jogon vagy itt?Valaki azonnal jöjjön be!-sikított-
-Azt már nem aranyoska!Most nem úszod meg,ennyi volt haza jössz!-utasítottam-
-Nem megyek sehová.Itt a helyem a gyerekem apja mellett,aki marhára nem te vagy.Valaki jöjjön be kérem!-ordibált-
-Na azt már nem!-fogtam be a száját és felemeltem,majd kiléptem vele az ablakon-



ERIC SZEMZÖGE:


Végeztünk a vacsorával,és siettünk fel Lizhez.Ami fogadott minket a szobában sokkoló volt.