2013. szeptember 20., péntek

Rosszkor,Rossz helyen


Sziasztok!
Mi a helyzet hogy telik a suli?....
Oké XD bocsi bolond kérdés... -.- unalmas,nah igen....Itt vagyok az újabb  fejivel,remélem ez nem uncsi. Komizzatok,írjatok,jelezzetek vissza légyszi. Imádlak titeket legjobbak  vagytok. PUSS Isabella



ERIC SZEMSZÖGE:

Liz éppen az ajtó előtt állt,kifelé ment amikor felkeltem.

-Szökünk ,szökünk?-nevettem-
-Szökni?Én?-csattant neki a falnak-
-Nem csalódtam benned kincsem.-húztam fel a földről-
-Nem bizony.Amúgy is miért szöknék?-csókolt meg-
-Nem tudom. -mosolyogtam-
-Hmm... gonosz feltételezés volt.-nevetett-
-Reggeli!-pattantam fel-
-Ki ér le hamarabb?-nevetett-
-Én!-rohantam lefelé a lépcsőn-
-Kétlem!-csúszott le mellettem a korláton-
-Na jó reggelt!-pörgettem meg-
-Jó reggelt picim!-puszilt meg-
-Mit együnk?-kérdeztem-
-Amit akarsz!-vágta rá-
-Szalonna!-ugráltam-
-Ah,gondoltam és hékás hagyj még életben azért!-nevetett-

Megreggeliztünk. Utána átjöttek a többiek. Mindenki jól volt. Ezt örömmel nyugtáztam.Oscar és Penny odavoltak egymásért, Vendell és Zoe szintúgy,sőt nekik elég komolyra fordult a kapcsolatuk.
Örültem hogy mindenki boldog végre. Nem kellett senki és semmi miatt aggódnunk hála istennek. Alex még elhívott hogy beszéljük meg a történteket.

-Tesó figyelj bocs,nem kellett volna beszólnom, akkor nem lett volna a baleset meg minden. Az egész az én hibám,sajnálom.-mondta komoran-
- Haver,nem a te hibád. Nyugi itt vagyok itt vagy itt vannak. Élünk. Ez a fő. Túl vagyunk rajta,legyünk boldogak nem kell rajta tépelődni többet.Nem éri meg.-nyugtattam-
-Haver akkor sem kellett volna beszólnom.Sajnálom.-búsult-
-Nyugi.Mellettem voltatok és lesztek mindig.Ez a fő. A többi nem számít. Senki sem haragszik senkire.-nyugtattam tovább-
-Rendben.-vágta rá-
-Amúgy is bulizni jöttél,nem meghalni. -adtam neki barackot-
-Na igen.Ez a főnököm!-nevetett-

Alex ismét régi önmaga lett. Beszólogatott,hülyült.Mindent kiparodizált.

Este kint ültünk a kertben, hülyültünk meg egyebek. Megcsörrent a telefonom.

-Hello, Eric Saade.Segíthetek?-szóltam bele-
-Bocsi a zavarásért, Szia Yvonne Gåström vagyok, az SVT 4-től.Megkértek hogy hívjalak fel és kérjek interjút holnapra, kilencre.-mondta-
-Rendben, a feleségem is jön,egyben szállítanak minket.Milyen interjú? Szakmai vagy személyes dolgok? -kérdeztem-
-Szakmai is meg személyes is cseppet. Érdekel mi történt veletek.Miért voltatok kórházban.-összegzett-
-Rendben. De tudj róla ha valami túl személyes lesz akkor egyből felállok. Nem mondok soha senkinek semmit a családi életemről. Erre érzékeny vagyok.A családom csak rám és a családomra tartozik.-
-Rendben.Úgy lesz.Köszi-mondta-
-Semmi,én kösz.Szia-
-Szia-tette le-

-Ki volt az?-kérdezte Liz-
-SVT 4.Holnap 9 interjút akarnak. -mondtam-
-Megyek veled.-vágta rá-
-Alap!-mosolyogtam-

Tizenegyig még húztuk egymás agyát meg kajacsatát vívtunk. Utána mentek el a srácok. Mi lezuhanyoztunk és elaludtunk.

Reggel 8kor indultunk el. Nagy jókedvben, minden baj nélkül odaértünk.

Yvonne elvezetett az öltözőkig. Kisminkeltek. Lement az adás eleje.

-Most pedig fogadjátok nagy szeretettel Svédország Idolját a csodálatos Eric Saade-t,és imádnivaló feleségét és táncosát Lizzie-t.-konferált fel Yvonne-
-Jó reggelt,köszi sziasztok.-köszöntem-
-Jó reggelt sziasztok.-köszönt Liz-
-Sziasztok,jó reggelt.Milyen szépek vagytok együtt.-mosolygott Yvonne-
-Köszi.-vágtuk rá-
-Az albumod eladási rekordokat döntöget,a fanjaid sosem voltak többen.De mindenki kíváncsi arra hogy ki áll mögötted,és hogy ismerted meg a múzsádat.Nos,nem mindenki tudja pontosan hogy is alakult ez veletek.Elmesélnétek?-kérdezett-
-Mivel nem olyan személyes sztori igen.-néztem Lizre,hogy kezdje el-
-New Yorkban nőttem fel, ott is születtem.Egyszer voltunk egy hétig még 5 éves koromban Svédországban,akkor belezúgtam a helybe. Utána 2011-ben Angliában nyaraltam a rokonaimnál amikor az ESC volt. Akkor lettem rajongó.-mesélte-
-Ah egy rajongó.-mosolygott Yvonne-
-Bizony! Tehát, megszerettem Eric zenéjét,stílusát.Úgy igazán nagy rajongó lettem.Leérettségiztem a gimiben,a legjobb eredménnyel.De a Svéd és Norvég nyelvtudásommal nem találtam ott munkát az USA-ban.Így anyám unszolt hogy iratkozzak be a New York állami egyetemre, ne a Saade gyereken lógjak állandóan.Hisz ki ő nekem hogy többet tudok róla mint a családomról? Igen,mindig baja volt anyunak Erickel,hogy mióta rajongó lettem önmagamat adtam mindig.Ez nem tetszett neki...De nem csak Eric miatt akartam az országba jönni,a Stockholmi egyetemre indultam eredetileg.-mesélt tovább Liz-
-Bizony,csak megtorpedóztam a tervedet.-nevettem-
-Kicsit,kincsem...-nevetett-
-Hogy találkoztatok végül?-kérdezett Yvonne-
-Egy dedikáláson. Liz éppen sorra került mikor szóltak hogy mennem kell vagy elkések a koncertről...Utánam szólt,hogy írjak még alá,de sajnos nemet kellett mondjak.-meséltem-
-Oh...-sóhajtott mosolyogva Yvonne-
-Utána a legközelebbi koncerten,ami nem aznap volt Liz ott volt a Backstageben.Felismertem a hangját,meg úgy őt is.De akkor nem esett le honnan ismerem. Csak aláírtam neki is,és fotó készült.Mint mindenki mással.De elmesélte hogy ott volt. Akkor le esett hogy ismertem.Utána találkoztunk véletlen egy étteremben,J-son is velem volt...Hárman ittunk meg egy kávét.Ja és amúgy Liz ki akart osonni úgy hogy ne vegyem észre,csak észrevettem és meghívtam egy kávéra.Utána elérhetőségeket cseréltünk,mert nagyon kedves,vicces csaj volt.Olyan más mint a többi fan.-meséltem-
-Jaj ez irtó aranyos történet.Teljesen véletlen lettetek Svédország legszebb párja!-nevettet-
-Majdnem... Szóval elérhetőséget cseréltünk,és pár nappal később megbetegedett a táncosom. Felhívtam Lizet tud-e valakit.Mondta hogy táncolt,de nem túl jó.Nagy kérlelés után végre meggyőztem.Elhívtam egy próbára.Nagyon jól tudta a koreográfiákat,azonnal mellette döntöttem,ismertem is,meg jól is táncolt.Ezután az egyik koncert utáni afterparty-n tudatosult szerintem mindkettőnkben hogy többet jelentünk egymásnak mint haverok,addig csak azok voltunk.Szóval akkor kiderült hogy kölcsönösen érzünk egymás iránt valamit.A többi meg a mi dolgunk.-fejeztem be-
-Ez egy álompár meséje volt kérem szépen!Csodásak vagytok így együtt.De ha jól tudom,az az afterparty még akkor volt mikor Emma volt a párod,vele miért szakítottál és hogyan?-kérdezte-
-Kezdünk eltérni a dolgoktól amik miatt jöttünk... Nem csak Liz miatt nem folytattam a dolgot Emmaval...Nem ment az nekünk együtt vele. Nem igazi érzelmek voltak.Csak fellángolás.Azért is lett vége azzal hogy megismertem a szerelmet.Kérlek,ennél jobban ne menjünk bele a magánéletembe,ennyit mondok,köszi-pusziltam meg Lizet-
-Rendben,és te Liz,miért voltál kórházban?-fordult Lizhez-
-Nem kell elmondani-súgtam oda neki-
-De kicsim..nem szégyenlem.-súgta vissza-
-Nos?-kérdezte Yvonne-
-Daganatom volt.Szerencsére időben észrevették és sugárkezelés sem kellett,elég volt a műtét és a gyógyszerek.De sajnos nagyon nagy ára volt hogy életben lehetek.Eric nagyon nehéz döntést hozott meg akkor. Lemondott egy álmáról hogy életben maradjak.-mesélte kicsit búsan-
-Mi volt az az álom?-kíváncsiskodott-
-A műtét egyik lehetséges mellékhatása a meddőség volt.Nos sajnálatunkra ez a mellékhatás bekövetkezett-könnyeztem meg-
-Értem.Ezt nagy sajnálattal halljuk.Mindenki nagyon szeretettel várta a Saade Babát-mondta szomorkásan-

Liz továbbra is nyugodt volt.Nem mutatta ki mennyire fáj neki ez a hülye maszlag duma. Most akkor "ő a hibás mert nem lesz Saade Baba". Barom állat az a csaj. Esküszöm letépem a hülye riporter fejét ha végeztünk.

-Már bocsi,de most a feleségemet sajnáltad le és burkoltan őt hibáztatod a meddőségért?-csattantam fel-
-Nem.Bocsánat,csak szomorú ami történt veletek.-mentegetőzött-
-Nem kell lesajnálni. Erősebb a kapcsolatunk mint valaha.-mondtam dühösen-
-Nos,bocsi de apa akarsz lenni. Biztos jó az ágyban ha annak ellenére vele vagy hogy sosem válthatod vele valóra az álmod-mondta-
-Sziasztok,itt sem vagyunk. Hülye picsa! Médiakurvák!-álltam fel-

Liz sem hagyta magát... azért beszólt,csak hogy lássák hogy az én kicsikém igenis valóra váltja minden álmomat.

-Tudod kicsim.. cikis hogy egy olyan nőnek szólsz be aki halálos betegséget győzött le.Lehet hogy meddő vagyok,de te azzal együtt hogy tudsz szülni egy szexista kurva maradsz!-intett be neki-

Ezzel a lendülettel kint is voltunk, úton hazafelé.Mikor hazaértem Tomas egyből hívott.

-Eric ez meg mi akart lenni?-kérdezett-
-Bocsi,de az ilyenek felhúznak.Tudod jól.-mentegetőztem-
-Tudom,nos figyelj a svéd média ki fog forgatni mindent.-mondta-
-Tudod mit nem izgat.A feleségem fontosabb mint ők...-vágtam rá-
-Tudom.De számítsatok a támadásokra.-mondta-
- Igen tudom,nem is nagy baj.Lerázom őket,és kész.-vágtam rá-
-Bizony csak úgy Ericesen-nevetett-
Bizony...-vágtam rá-
-Büszke vagyok rád,hogy így tudsz kezelni mindent. Mindenesetre nyugi.Kinyírod mindet-biztatott-
-Köszi, a remek emberek tesznek jobbá mint ti.-mondtam hálásan-
-Kedves vagy.Amúgy is,menned kell.Lizet is nyugtasd meg.-mondta-
-Rendben,szia.-köszöntem el-
-Rendben,szia.-köszönt el és letettük-


Liz átkarolt.

-Kicsim nyugi tök jogos volt.-puszilt meg-
-Tudom. De ugye tudod hogy imádlak?-csókoltam meg-
-Igen!-vágta rá-
-Istenem,de imádtam a beszólásodat!-kaptam fel-
-Komoly?-nevetett-
-Igen!-pusziltam meg a hasát-
-Úristen,mi lesz itt? Hány vázát rendeljek meg?-csókolgatott-
-Hmm.... meglátjuk!-simogattam a hátát-
-Imádlak!-vette le a felsőmet-
-I'm setting you free, you're beggin for more.I'm letting you breathe,then back to round four.-cirógattam a  derekát--
-Hmmm... tetszetős, Cover Boy!-húzott közel magához-
-Istennőnek kijár!-csókolgattam a mellkasát-
-Imádom hogy nem vagy elfogult....-borzolt össze-
-Ugye!?-nyomtam a falnak-
-Igen!-fonta át a lábával a csípőmet-
-Cuz' there's no place you'd rather be,than lying naked next to me.-birizgáltam a melltartóját-
-Nincs más aki mellett meztelenül szeretnék feküdni,bizony!-cirógatta a hasamat-
-Ajánlom is!-kaptam fel és bent is voltunk a hálóban-


Nagyon jó kedvem lett miután Tomassal lebeszéltük a dolgokat,és Liz is kezelésbe vett.

Utána elindult a fürdőbe.Imádtam a fenekét nézni ahogy kiszambázott a szobából.


@ericsaademusic: Az az érzés amikor a csajszidnak megvan a tökéletes feneke...Az szerelem.

 Persze Lizzie nem hagyhatta szó nélkül a fenekét....

 @LizzieScandinavia : @ericsaademusic tessék? csajod? hmmmmmm..... #akkornincstárgyalás :P


@ericsaademusic:  @LizzieScandinavia Jaj ne! Tudod hogy nem csajom hanem A CSAJOM és rólad van szó.Kinek van még olyan jó feneke ;)  *_*  <3 :* :*

@LizzieScandinavia : @ericsaademusic így már megbocsátok XD :* :* <3 <3 *_*



Másnap kint játszottunk a kertben a kutyussal délelőtt.
Utána megebédeltünk,és én a srácokkal FIFA-t játszottam a csajok kint beszélgettek a teraszon.
Utána felmentünk a városba enni. Nem volt kedvünk otthon enni.


Másnap beszélgettünk a Communityben az emberekkel,meg a magyar Team Saade-val is. Elújságoltam a legújabb hóbortomat is, hogy menni akarok egyszer nem sztárként hanem üdülni is hozzájuk. Nagyon kedves mindenki ott Magyarországon.



EMMA SZEMSZÖGE:


Terveztük a gyilkosságokat Aksellel.De a terveinkhez hosszas tervezés kellett.Nagyon untam,de megéri várni a célra. Hamarosan végük azoknak a mocskoknak.Nagyon élvezni fogom a szenvedéseiket.De addig is,kiéltük a fantáziánkat legalább.


SCANDINAVIAN DANCE ACADEMY

ERIC SZEMSZÖGE:


Alex és Edin segítségével megvettem az SDA-t.Nagyon büszke vagyok az SDA munkájára,és imádom a rajongókat és a táncot is. Így hát úgy döntöttem tanár is leszek ott. Liz kitörő örömmel fogadta a hírt. Na igen Ő az aki még nálam jobban is imád táncolni. Miatta is vettem meg,hogy elterelje vele a figyelmét.
Az első óra nagy sikert aratott,telt terem volt mindenütt. Alex,Edin,Liz és Én voltunk a lelkes tanítványok mesterei.





Nagyon imádtam azt a napot.Nem győzök eléggé hálás lenni ezért a lehetőségért. Lizet pedig táncolni látni,egy olyan érzés ami leírhatatlan. Nincs az a boldogság ami többet jelent mint mikor látom hogy tánc közben milyen nagyon boldog.












Nagyon nagyon jó volt egész nap velük lenni. 3 videó ki is került YouTube-ra...


http://www.youtube.com/watch?v=Xe8NuMO5f1U


http://www.youtube.com/watch?v=V-h1o-zZy5c


http://www.youtube.com/watch?v=Y5z7ilKvj4U


Persze azok akik nem voltak ott kérdezgették hogy milyen volt. Nem vágott fel senki. De az a boldogság ami uralkodott a Saadefamilyben aznap...Leírhatatlan öröm volt.

Teltek a napok,szépen lassan.A tánciskolával foglalkoztunk nagyon sokat főképp.
Liz iszonyatosan élvezte a táncos mindennapokat. Velem meg ott tartott hogy lekötöz hogy üljek meg a seggemen. A tánccsoport nagyot nevetett ezen a mondatán. El is kezdtek lefogni,meg megrohamozni hogy üljek le,az asszony tart órát ma. Hagytam magam,leültem. Az én kicsi szívem tartott táncórát.
Nagyon jó volt nézni a fenekét. Igen.... megint elszóltam magam, el is püfölt a lelkes tanítványok előtt...

-Még mindig jó a feneke nem hiszem el!-nevettem-
-Látjátok ezt!? Mindig molesztál!-püfölt a balettcipőjével amit lekapott a lábáról azzal a céllal-
-Látjátok ezt! Mindig ver!-vágtam savanyú képet nevetve-
-Látjátok milyen!? Gyereknevelés éjjel nappal!-mosolygott szélesen-
-Istenre! Egyik rosszabb mint a másik!-nevetett Alex-
-Ja,ki nicsak ki is beszél?-nevettem-
-Alex A-pop Jafarzadeh, hello szia.-rázta meg a kezem-
-Eric Saade!-nevettem-
-Ja meg az aki seggbe rúg!-billentett fenéken Liz-
-Ass,Ass,Ass!-mondta Edin-
-Oh,nem nem nem nem! Ne kezdjétek megint!-ült le szakadva Liz-
-Jaj amúgy ugye milyen jó a fenekem?-nevettem-
-Igen baby, a legjobb a vidéken.Na de vissza a táncórára. Nem azért utaztak hogy azt nézzék hogy hülyültök.-nevetett-

Mindeni szakadt egy sort a műsoron...



Lassan eltelt egy hónap azóta hogy megvettük az akadémiát...
Egyik reggel Liz rosszul lett. Hányingere volt,és émelygett.
Utána jobban lett elég hamar.
Egy héten át ez ment. Reggel rosszul volt, hamar jobban is lett. Aggódtam hogy kiújult a betegsége.


-Liz kincsem ez egy cseppet sem jó. Ugyanígy volt a rák is.El kell menni a dokihoz.-mondtam-
-Tudom,de nem akarok.Félek.-búsult-
-Ne már! Rohadt erős vagy! A legerősebb akit ismerek! Amúgy is ketten együtt a világ ellen!-biztattam-
-Igaz! Köszi!-bújt hozzám-
-Elmegyünk holnap?-kérdeztem bociszemekkel-
-Igen!-vágta rá-

Este volt ott minden. De alvás nem! Nem  tudtam aludni.Aggódtam és féltettem Lizemet.

Reggel elindultunk a dokihoz.
Liz végig a kezemet szorította,nagyon erősen.


-Kicsim...elszorítod a vérkeringésemet!-simogattam a kezét-
-Bocsi...-engedett fel kicsit-
-Ne félj minden rendben lesz!-simogattam a hátát-
-Amíg itt vagy, tudom-bújt hozzám-

Egy órát vártunk... Beszólítottak.Elmondtuk a tüneteket. Az  orvos megvizsgálta. Nagyon meglepődve nyugtázta hogy...

-Ma van a kontroll?-nézett meglepve mikor beléptünk-
-Nem,de aggódunk-mondta Liz-
-Üljenek le.Mi a baj?-kérdezte-
-Reggelente rosszul vagyok.De hamar el is múlik,úgy egy óra fél óra alatt.Mi lehet a baj?-mondta Liz aggodalmasan-
 -Nos meg kell vizsgáljam.-mondta-

Kiküldött. A mintákat elküldte laborba. Úgy két óra múlva behívott minket.


-Nos,foglaljanak helyet-mondta kicsit vidámabban mint amikor először bejöttünk aznap-
-Mik az eredmények?-öleltem át Lizet-
-Kérem szépen..Most maguk lesznek a világ talán legboldogabb emberei.Ugyanis a hölgy állapotos.-adta oda a papírokat-
-Istenem!-könnyezett Liz a vállamra borulva-

Én lefagyva ültem. Nem jutottam szóhoz...

-Köszönjük!Ez életem legszebb pillanata.-mondtam nyögve-nyelve-

-Azért óvatosan az örömmel!Veszélyeztetett terhes!A legkisebb stressz,vagy erősebb ütés és elvetél.-intett óva minket-
-Igen,értettük.Vigyázok rájuk.-simogattam a pocakját Liznek-
-Rendben,viszlát-
-viszlát-köszöntünk el-


Kiértünk a kórházból.

-Kicsim,kicsim,kicsim!Anya vagy!-öleltem át könnyezve-
-Kicsim,te meg apa vagy!-törölgette a könnyeimet-
-Igen.Istenem,most repülök a felhők felett!Hihetetlenül fantasztikus,angyali feleségem van aki babát vár!-simogattam a hasát-
-Ajjaj...Mik lesznek itt picim!-fordult a hasa felé-
-Apuci imádja mindkét angyalát!-pusziltam meg a hasát meg az arcát-

Nagyon boldog voltam. Az a boldogság....Leírhatatlan volt.Repültem a fellegekben.

Olyan boldog voltam... nem tudtam abbahagyni a könnyezést. Életem értelme a szíve alatt egy kisbabát hord. Sosem csodáltam annyira nőt,mint Lizet. De ebben a pillanatban már-már istenítettem. Imádtam azt a mosolyt,ahogy remegett a keze az örömtől,ahogy törölgette a könnyeimet,ahogy hozzám bújt,ahogy kivirult a hír hallatán.

Mindenkit körbetelefonáltunk.Anya úgy döntött felköltöznek Stockholmba. Nem fognak 6 órára élni a család másik részétől.Kerestünk nekik házat közel hozzánk.Elég gyorsan össze is jött. Mire felértek én és Liz elrendeztük a házukat. Segítettünk pakolgatni. Este,úgy tizenegy fele jöttünk el tőlük. Utána ki is dőltünk.Lizet magamhoz ölelve aludtam el.Átkaroltam és dúdoltam neki hogy elaludjon.Utána én is elaludtam.

Hajnalban arra keltem fel,hogy Liz nincs mellettem. Tudtam hol keressem. A kertben.

Ott is volt.Kint ült.Éppen elkezdett felkelni a nap.Minden vörös szikrákban úszott.


-Kincsem,mi a baj?-kérdeztem-
-Nem leszek jó anya.Felelőtlen vagyok,és magamra sem tudok figyelni.Hogy figyelhetnék egy kisbabára?-törölgette a könnyeit-
-Kicsim,a legjobb anya leszel akit a föld látott.Ne aggódj.-öleltem át-
-Ne mond ezt csak hogy jobban érezzem magamat.Mert nem igaz.Te azonban... a legjobb apa leszel akit kívánhat egy kicsi.-mondta érzelmesen-
-Én? A nagy számmal meg a felelőtlenséggel.Persze csakis. Figyelj kicsim, ne aggódj.Itt van anya,meg mindenki segít. Ráadásul mindketten imádjuk a gyerekeket,és ha ez nem elég...Ez volt minden álmunk ami eddig lehetetlennek tűnt.Most itt van.Kicsim ne tépd magad.A legjobb anya leszel,ja és engem is napi 24 órában nevelsz van tapasztalatod gyerekekkel....-simogattam a hátát és nevettem a végén-
-Köszi.Most jobban érzem magam.Apák és tini fiúk gyöngye.-csókolt meg és ő is nevetett-
-Hallottad ezt?-kérdeztem-
-Igen,valami reccsent...-nézett körül- 
-Menj be,én körül nézek.-küldtem be-
-A-a ne olyan sebesen!-fogta meg Emma Lizet-
-Mi a...?-lepődtem meg-
-Helló!-tartott Aksel pisztolyt a fejemhez-
-Állj figyeljetek. Velem tegyetek amit akartok. Lizet hagyjátok ki az rajtam állt bosszúból,könyörgöm-zokogtam-
-Ugyan abban mi a poén?Pont azért nyírjuk ki előbb őt.Utána téged.-fojtogatta Lizet akin látszott hogy nem kap levegőt-
-Liz nyugi,ne aggódj!Maradj nyugodt.Velem minden rendben lesz!-nyugtattam-




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése