2013. június 25., kedd

A türelem véges

Este hazaértünk és Tone elmondta,hogy Aksel dobta,mert E-mailben kapott egy képet amin Tone smárol Erickel egy lakás előtt.
-Szóval épp reggelit csináltam mikor Aksel idegesen csapott az asztalra,és közölte,hogy vége mindennek köztünk és hallani sem akar rólam többet!-zokogott-
-de nem is volt köztünk olyan,mint ez a kép...-sajnálkozott Eric-
-Eric,ez a te hibád.-csapkodta Tone-
-Nyugi Tone,ha Aksel szeret,egy hamis kép nem változtatja meg-mondtam-
-Tudom,de...-és elhalt a hangja és olyan keservesen zokogott,mint aki gyászol,bár érthető volt-
-Tone,kérlek ne aggódj esküszöm,megoldom-pityergett Eric is-
-Skacok,én megyek,ha van valami amiben segíthetek akkor szóljatok-mondtam-
-Ja van. -Szólalt meg Tone-
-Mi lenne az?-kérdeztem-
-Lakhely kéne,mert ha Ericnél lakok akkor azt fogják hinni kavarunk...-pityergett-
-nálam ellakhatsz,míg nem jössz rendbe ,ne aggódj gondom lesz rád.-mondtam csodálattal-
-Istenem,te olyan kedves vagy,hogy egy élet is kevés lesz meghálálni.-mondta-
-csodálom ezt a kitartást benned,én nem tudtam volna megcsinálni egy interjút.-mondtam-
-Egyetértek veled-helyeselt Eric-

Bevittem Tonet a lakásba és körbevezettem,ami nem volt sok idő,mert nem nagy a lakásunk.

-Sziasztok.-kiáltottam be a lakásba-
-Hello,mizu,mi van Saadeval?-kacsintott Zoe-
-Öhm!Vendégünk van!-világosítottam fel.
-Jaj,bocs nem mondtad,hogy Eric hazajön veled...-mondta és hallottam hogy közeledik-
-Tone az,és nem lesz olyan,hogy Eric hazajön velem.-fakadtam ki-
-Tone?-jött ki-
-szia,Zoe vagyok!-mutatkozott be-
-Én Tone-mondta Tone-
-Szia Tone,én Penny vagyok.-mondta Penny-
-Lányok,ő mától itt lakik egy ideig,mert Aksel dobta,és Eric nem tud segíteni,mert így is azt hiszik kavartak.-világosítottam fel őket pontosabban-
-értjük,hozzunk valamit?-kérdezte Penny-
-nem kösz-szipogott Tone-
-gyere az én szobámban leszel,és itt a fürdő.-vezettem körbe-

Ericen kattogtam minduntalan,hiába voltam enyhén piás,de az a csók egyszerűen felejthetetlen,de miket is beszélek?! Ericnek ott van Emma,én meg  megvagyok a magam csajos világában,és terveim szerint ahogy felgyógyul a táncosa kilépek Eric életéből.Ezen gondolatmenetből Tone zökkentett ki:
-Lizzie,kérdezhetek valamit?-kérdezett-
-Ja bármit!-mondtam-
-Látom Ericen,hogy szeret, te is így érzel?-kérdezett-
-Neki ott van Emma,és semmit sem utálok annyira mint a megcsalást.-mondtam-
-jaj,ne már!Emma csak van neki,de látom hogy néz rád...és nem vagy semmis neki.-mondta-
-ugyan kérlek,csak le akar fektetni.-mondtam neki-
-Eric nem olyan!-mondta-
-ezt így nem tudom elhinni...-forgattam a szemem-
-miért?-kérdezett-
-mert Mollyval is szakított és aztán veled is az a csók.-mondtam-
-jaj,hidd el,csak,romantikus volt  a hangulat...ez volt az oka-mondta Tone-
-majd ha dobta Emmát beszélek vele-ejtettem a témát-
-jó-törődött bele-
-És üzenem Ericnek hogy ha így próbál behálózni,nem jön be!-folytattam-
-Eskü,hogy én mondtam magamtól!-tette mellkasra a kezét-
-Rendben-öleltem át-

Ekkor megcsörrent a telefonom,Anya volt az,hogy látott a neten...gondoltam:
-Szia kislányom!-szólt bele elég morcosan-
-Mi volt az az igénytelenség?-kérdezte-
- anyu segítenem kell Ericnek,és ennyi-zártam rövidre-
-az én lányom nem lesz Saade táncosbábja!-akadt ki-
-anya!a saadenak neve is van Eric és negyon kedves,és egy ujjal sem próbált meg hozzámérni.-érveltem-
-most azonnal indulok oda,nem érdekel mit mondasz!-fenyegetett-
-szia!-tettem le-

-ki volt az?-kérdezett Tone látva a kiakadást rajtam-
-anyám!-mondtam-
-mi a baj?-kérdezett-
- éppen ki akarja nyírni Ericet,mert látta a neten a táncot-mondtam-
-huh,az ciki.-mondta-
-igen,de kérlek ne izgulj,feküdj le aludni,ne törődj az én bajommal-mondtam-
-rendben,jó éjt.-mondta-
-Jó éjt.-mondtam-

 Megpróbáltam aludni,de csak nem hagyott aludni Eric gondolata. Felöltöztem és elindultam Eric lakása felé,annak ellenére,hogy tudtam,hogy Emma otthon lesz és alszanak. Mikor odaértem Ericet a lakása előtt találtam, ott sétafikált,gondolom gondolkodott.

-Szia!-köszöntem-
-Szia,Liz te itt?-lepődött meg-
-igen,anyám az előbb hívott,éppen a reptérre indult hogy kinyírjon minket.-világosítottam fel-
-miért is?-értetlenkedett-
-látta a táncot...-forgattam a szememet-
-azt hittem mást tud.-nyugodott le-
-Eric...-sóhajtottam-
-igen?-kérdezett-
-nekem el kell tűnnöm anyám radarjáról egy időre...-válaszoltam-
-tudom,gyere be,hideg van,Emma nincs itthon.-mondta-
-nincs itthon?-lepődtem meg-
-igen,hazament a szüleihez,de nekem ma interjú volt így nem mehettem vele-világosított fel-
-akkor nem megyek be...-visszakoztam-
-Lizzie,kérlek,ne fagyoskodj itt kint.-kérlelt-
-rendben,de ha karnyújtásnál közelebb jössz megöllek,és a konyhában leszünk...-utasítottam-
-rendben főnök.-mondta-
-ne nevettess mikor  épp utálni próbállak-csaptam a mellkasára-
-bocsi...-vett vissza-

Mikor felértünk a lakásba olyan távolságtartó voltam amennyire csak lehetett,de nagyon ki voltam borulva és tudtam ha anyám megtalálja Ericet feljelenti emberrablásért ami persze nem igaz...de anyám megtenné.Aggódtam Eric miatt,mert tudtam ha anyám megtalálja számára vége a dalnak. A sírás határán voltam,és Eric fittyet hányva a parancsomra átölelt és megpuszilta a homlokomat.
-Eric,ezt ne...-mondtam kéjes hangon-
-Lizzie,nyugi!-mondta és elkezdte masszírozni a nyakamat,és adott rá egy puszit.-
-Eric,EMMA!-kiáltottam rá-
-Jó tudom igazad van!-mondta-
-De kivételesen nem érdekel.-folytattam-
-Hogy?-kérdezett-
-Eric,évek óta harcban állok anyámmal  miattad,és beszéltem Tonenal és mondta,hogy látja,hogy szeretsz,és úgy döntöttem hiszek neki.-érveltem-
-Liz,imádom nézni minden mozdulatodat és imádom a stílusodat.-mondta és ölbevett-
-Eric,én is így érzek.-és megcsókoltam-
-Lizzie,imádlak.-suttogta a fülembe-

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése